Javítani kell a magyar városok levegőminőségét!
A Green Capital javaslatai
Sajtóközlemény

Budapest, 2008. június 5. - Pontos mérések nélkül is nyilvánvaló, de a részletes monitoring eredménye és adatai is alátámasztják: Budapest levegőjének kifogásolható minősége veszélyezteti a városban élő és dolgozó emberek egészségét, valamint rongálja a természetes és az épített környezetet. Olyan problémáról van szó, amelyik a világ számos nagyvárosában élőknek okoz kellemetlenséget, közvetve vagy közvetlenül lehet oka egészségkárosodásnak.

Ma a „leglátványosabb”, legérzékelhetőbb nagyvárosi levegőminőségi probléma a PM 10, azaz a 10 mikrométernél kisebb átmérőjű szálló porrészecskék levegőben mért magas koncentrációja. Magyarországon a PM 10 határértékeket 2001-ben vezették be az európai uniós szabályozás alapján, megfelelő türelmi idővel. Két határértéket rögzít a jogszabály: az egyik a 24 órás határérték; ez jelenleg 50 μg/m3, és egy évben 35-ször léphető túl – 2008-ban ez az év első 53 napja alatt megtörtént; ugyanakkor a 75 μg/m3 érték egyszer sem léphető túl. A másik típus az éves határérték, ami 40 μg/m3.

A finom szálló por okozta légszennyezés egyik fő okozója a közlekedés, ezen belül a rossz minőségű dízelmotorok. Hazánkban elterjedtek a dízelmotoros gépjárművek, ezért nagy közlekedési terhelésű pontokon rendszeres a szálló porra vonatkozó levegőminőségi határértékek túllépése. Fűtési időszakban erre még rárakódik a háztartások okozta terhelés. Szintén a közlekedéshez kapcsolódik az utak és a villamossínek nagyon ritka takarítása, ez is egy óriási helyi forrás, hiszen az itt lerakódott por újra és újra felkeveredik. Nem kedvez a porszennyezettség csökkenésének az a tény sem, hogy a tömegközlekedés aránya romlik, és egyre nagyobb az egyéni gépjárműforgalom.

A PM 10 regionális szennyező. Nagy távolságokra terjed, ezért helyi intézkedésekkel nem teljesen oldható meg a szennyezettség csökkentése. Ebből is következik, hogy szinte valamennyi EU-tagállamnak problémája van ezzel a szennyezővel, és minden tagállamban a nagyobb városokban (mivel döntően ott történnek mérések) a PM 10 túllépi a határértéket. A nemzetközi adatokhoz viszonyítva a magyarországi szennyezettség a középmezőnyben van. Meg kell jegyeznünk, hogy magyarországi viszonylatban is ez nem csak a főváros, hanem a vidéki városok problémája is.

Budapesten sajnos eddig semmilyen érezhető intézkedés nem történt a szálló por okozta szennyezettség csökkentése érdekében. Sőt, a szennyezettség növekedése várható, hiszen a tömegközlekedés leépítése (például a BKV szolgáltatási színvonalának csökkenése, a járatritkítás, a járműpark állapota), az utak állapota, a felújítások elhanyagolása, majd a kampányszerű, nem összehangolt felújítása, ezáltal a közlekedési dugók növekvő mértéke mind-mind ezt a megállapítást támasztja alá.

A légszennyezés csökkentésének tervszerű programozása országszerte nem megoldott, annak ellenére, hogy erre jogszabály ír elő kötelező feladatokat az önkormányzatok részére. Erre az utóbbi időben kevesebb figyelmet fordítottak. Az EU-támogatások nagyrészt – az egyébként szintén fontos – hulladékgazdálkodási és a szennyvíztisztítási beruházásokra fordítódnak, miközben a szakmai érvek ellenére a levegő védelme háttérbe szorul.

A Green Capital által javasolt intézkedések, amelyekkel a nagyvárosok levegőminősége viszonylag gyorsan javítható lenne:

Konkrét, relatíve gyorsan kivitelezhető intézkedések:

  1. A PM 10 szennyezőanyag mielőbbi bevonása a szmogriadó rendszerébe.
  2. A főváros zónákra osztása, a védett területekre behajtási tilalom elrendelése bizonyos járművek számára, de nem a járművek tömege, hanem a fajlagos kibocsátási tulajdonságaik alapján. A zónahatárok ésszerű megállapítása, a legvédettebb belső zónákban csak a kerékpáros- és a gyalogosforgalom engedélyezése.
  3. A belső kerületekben a behajtási (út)díj bevezetése.
  4. Az utak, és főként a villamospályák rendszeres és hatékony takarítása.
  5. Kedvezőtlen helyzetekben, magas szennyezettség esetén habozás nélkül forgalomkorlátozó intézkedések bevezetése.

Általános, középtávon megvalósítható javaslatok:

  1. Forgalomszervezési intézkedések a dugók csökkentésére. Összehangolt, megfelelő logisztika szerint végzett útfelújítások és -építések.
  2. A forgalmat akadályozó közlekedési viselkedés drasztikus büntetése (például második parkolás, buszsávok használata).
  3. A tömegközlekedés szolgáltatási színvonalának növelése.
  4. Az egyéni közlekedést választók közlekedési szokásainak tudatformálással történő megváltoztatása.
  5. A P+R rendszerek fejlesztése (ez nagy jelentőségű, főként a külvárosi metróállomások, a közlekedési szövetség keretében a peremkerületi és a környéki vasútállomások közelében).
  6. A közlekedési szövetség tényleges alkalmazása és preferálása.
  7. Az egyéni fűtés szabályozása. A távfűtés korszerűsítése és vonzóvá tétele.

Adatok, tények (forrás: KvVM honlap [www.kvvm.hu])
Szálló por (Particulate Matter: PM): a szálló por a levegőben szuszpendált szilárd és/vagy folyékony részecskék elegye. A szálló port két nagy csoportra lehet bontani szemcseméret alapján: a 10 mikrométer átmérőjű szemcséket durva részecskéknek (PM 10) nevezik, ezek a szemcsék lejutnak az alsó légutakba. A 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű, „finom” porszemcsék (PM 2,5) alkotják a belélegezhető frakciót, ezek lejutnak a tüdő léghólyagocskáiba. A PM 2,5 porfrakció másodlagosan keletkezett aeroszolokból, égési termékekből és kondenzálódott szerves vagy fémrészecskékből áll, és a szálló por mutagén hatásáért, valamint savasságáért felelős. A PM 10 frakció a talaj eróziójából, valamint az utak kopásából és ipari tevékenységből származó részecskéket tartalmaz. Az egészségkárosító hatásokkal kapcsolatos emisszióforrások a kipufogógáz és a széntüzelés. A szél fújta inert por – nagyobb szemcsemérete miatt – kevésbé károsítja az egészséget. A szálló por egészségi hatása: a szállópor-koncentráció rövid távú emelkedése izgatja a nyálkahártyákat, köhögést és nehézlégzést válthat ki. A tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatot indíthat el, aminek következtében növekszik a vér alvadékonysága, vérrögösödés léphet fel. Növekszik az asztma és a krónikuslégcsőhurut-fellángolások miatti orvoshoz fordulás, illetve a szív- és érrendszeri megbetegedések száma. A levegőhigiénés index legmagasabb, „veszélyes” kategóriájában az összes halálok miatti halálozás is növekedhet. A kültéri levegő szállópor-tartalmának hosszú távú hatásai a következők: a várható élettartam jelentős csökkenése a szív- és érrendszeri, a légzőszervi betegségek, valamint a tüdőrák miatti halálozás növekedése következtében. Irodalmi adatok támasztják alá, hogy a közlekedési eredetű levegőszennyezés (magában foglalva a szállópor-szennyeződést is) a forgalmas utak mentén élő lakosság körében nagyobb mértékben fejti ki a káros hatásokat. Meg kell jegyezni, hogy a szálló por még a legalacsonyabb koncentrációban is káros.

Céginformáció
A Capital Grouphoz tartozó Green Capital független környezetpolitikai kutató-tanácsadó intézet, amely környezetügyi kutatások tervezésével, szervezésével, környezetpolitikai stratégiai tanácsadással, környezeti vezetési tanácsadással, szervezet- és hálózatépítéssel foglalkozik. Fontos célkitűzésünk a környezettudatosság alakítása, elsősorban szemléletformálással, oktatással. Emellett a környezeti hatásvizsgálat, felülvizsgálat, engedélyezések koordinálása is szolgáltatásaink közé tartozik, kiegészítve a környezeti marketing és kommunikáció eszközeivel. Nemzetközi tevékenységünk környezetügyi projektek szervezése, bonyolítása, szakértők biztosítása nemzetközi partnereinkkel együttműködésben.

További információ: Őri István, igazgató, Mobil: 20-665-0381, E-mail: ori.istvan@greencapital.hu